HAT-20-01-0410

Határtalanul – Történelmi helyszínek, váremlékek és királyi bányavárosok

2022. március 21-én végre elérkezett a lassan két éve várt nap, amellyel kezdetét vette az utazásunk. Egy tiszta, rendezett, légkondicionált autóbusz egy kiváló sofőrrel várt bennünket reggel 7 órakor az iskola parkolójában. Miután találkoztunk az idegenvezetőnkkel Galántán meglátogattuk a Kodály Zoltánról elnevezett magyar iskolát, s az Eszterházy kastélyt, majd Deákiban a római katolikus templomot és kolostort, ahol Irénke néni tartott nekünk tájékoztatót, mesélt a megpróbáltatásokról, melyet az anyaországtól való elszakítás okozott.

Ezután bejártuk a dévényi vár tövét, majd Pozsonyban városnézés következett a várral, a királyi koronázós templommal.

Ezután Ótura következett, ahol a vacsora elfogyasztása, a szállás elfoglalása után a pihenésé (illetve főként a szórakozásé) volt a főszerep.

Másnap reggeli után túrázni indultunk – saját kérésünkre. Annyira felkeltette az érdeklődésünket Báthory Erzsébet mondája, vára Cachtickyben (Csetnik).

Majd Beckó Vára, helyesebben várromja következett, ahol ámulva meredtünk a hatalmas sziklán magasodó romra.

Trencséni városnézés során a várból nyíló panorámán, hóhér házán túl az Európa Szállodába nyertünk bebocsájtást az idegenvezetőnk jóvoltából, ahol megtekinthettük a római korból származó feliratot.

A bajmóci kastély, a kertje teljesen lenyűgözött bennünket. Ezután a szállásra indultunk Felső-Szabadiba, ahol megláttuk az első havat. Maga a szállás is fantasztikus volt, mindenki tetszését elnyerte, de az ott eltöltött két éjszaka is sok élménnyel szolgált.

A harmadik napon a bányavárosok következtek: Körmöcbánya – a pénzverde múzeummal, a pénzverdével, a pestis szoborral, s némi szabadidővel –, Selmecbánya – városnézéssel, a szerelmesek bankjával, a bányászok templomával –, Besztercebánya – a városnézéssel,  Katalin templommal, 2. világháborús obeliszkkel. S a nap fénypontja volt a programon kívüli Donovaly, ahol a hangsúly a havon, a nylonzsákokon, a hógolyózáson, a csúszdázáson volt. Ezután jöhetett a szálláson a jól megérdemelt és várt vacsora, a bolognai, ami felnőttnek, gyereknek egyaránt jól esett. Bár elfáradtunk, de az utolsó éjszaka élményét, buliját nem hagyhattuk ki.

Elérkezett az utolsó nap, ami azért tartogatott meglepetéseket. A zólyomi, lévai vár, a garamszentbenedeki bencés kolostor mind megannyi látnivalóval még utoljára elkápráztatott bennünket, adott egy kis ízelítőt Szlovákia magyar eredetű csodáiból.

Este aztán boldogan adtuk át magunkat a családjaink kényeztetésének. Meséltünk, meséltünk, és nem értettük, hogy miért nem érzik ugyanezt. Hát persze! Ezt látni kell, személyesen tapasztalni, érezni.